Elektromos töltőállomás telepítése és üzemeltetése

Folyamatosan emelkedik az elektromos autók száma Magyarországon is, néha talán még jobban mint a környező országokban. Némi megtorpanást okozott ugyan a koronavírus miatti gazdasági visszaesés, és a hozzá kapcsolódó durva benzinár esés, de az új állami támogatási program hamarosan ismét erős növekedést okozhat. Ezzel párhuzamosan emelkedik az elektromos autó töltő állomások száma is, végre beindul a MOL töltő telepítő programja és a SHELL is több töltőt telepített autópályák mellé a benzinkútjaira. Természetesen a piac eddigi résztvevői is szépen terjeszkednek.

Mindezekkel együtt egy másik változás is bekövetkezett: szép lassan vége az ingyenebéd világának. Egyre kevesebb a a publikus és ingyenes töltőberendezés. Ha van is „ingyenes” töltő, sok esetben kapcsolódó szolgáltatás igénybevétele esetén ingyenes csak. Leginkább azonban fizetni kell minden töltésért. Sajnos elég változó módon minden töltőn más díjszabás van, hol percdíj, hol kWh alapú, hol vegyes díjazás, hol fix áras töltés van. Erről kiváló összefoglalót készített Handrás a videó blogjában:

Korábban ha egy vállalkozás azt tervezte, hogy töltőket telepít, és nem a vöröskereszt módjára ingyen szerette volna adni a töltést, az bizony nehéz helyzetbe került. Míg ingyenes töltő esetén garantált volt, hogy sokan töltenek, ha fizetős töltésben gondolkozott, a korábbi töltési mennyiségek elhanyagolható töredékére számíthatott. Az ingyenes töltések megszűnésével ez a helyzet rendeződik, és végre megéri piaci alapon üzemelő töltőket telepíteni. Még akár úgy is, ha a vállalkozás maga regisztrál üzemeltetőnek is az MEKH-nál, kifizetve a kb fél milliós díjat (egyszeri díj), de ha csatlakozik egy üzemeltetői hálózathoz, még inkább rentábilis projekt lehet.

Szerencsére a töltők árai nem ugrottak meg vészesen (bár a deviza áringadozásának ki van téve), a hálózatfejlesztési díj és a villamos telepítés költségei sem ugrottak meg,  így az induló költségek nagyjából azonosak. Egy 2x22kW-os „okos” töltőoszlop telepítéssel, ügyintézéssel, minden járulékos díjjal megáll 2mFt alatt, egy 50kW-os DC oszlop pedig 7mFt környékén. Ezekben az árakban teljes körű kivitelezésről beszélünk.

Egy jó környezetbe elhelyezett, korrekten árazott fizetős töltőpont esetén ma már ez a beruházás megtérülő lehet a töltőpontok elavulási idején jóval rövidebb idő alatt. Egyes kalkulációk szerint az AC oszlopok esetében 2 év körül, DC oszlop esetében 3 éven belül. Ezekben a kalkulációkban már számolnak a karbantartási költségekkel, esetleges kábel/csatlakozó javításokkal is, és egy korrekt, legfeljebb 100Ft/kWh díjjal. Ezen még sokat lehet javítani, ha több töltőállomást kiépítve és megfelelő áram mennyiségre szerződve tudunk egyedi áramdíjat kialkudni az üzemeltetői részről, illetve kis karbantartási igényű oszlopokat vásárolunk, illetve tudjuk óvni a berendezés tartozékait (egy kamera sokat segít a rongálások kivédése érdekében). Az üzemeltetést is ki lehet szervezni olyan vállalkozás felé, aki beszedi a díjakat, biztosítja a mobilappot, bankkártyás fizetést, és van elektromos autó töltőállomás üzemeltetői illetve elektromos áram kereskedelmi engedélye. Ebben az esetben nem kell számolni az 500.000Ft-os regisztrációs díjjal sem, illetve egyszerűbb a későbbi üzemeltetés is.

Belátható, hogy míg a nagy számú ingyenes töltőpont segítette az elektromos autózás fejlődését, gátat szabott a töltőállomások telepítésének, mivel így nem volt érdekelt a beruházásban egy vállalkozás. A kialakult jármű mennyiség és folyamatos állami támogatások már jó alapot adnak, van felvevő piaca a töltésnek. Az ingyenes töltőpontok megszűnése pedig megszünteti a piactorzító tényezőt, hogy a fizetős töltőpont kerülendő, mert van ingyenes. Talán a 2020-as év lesz az áttörés a töltőpontok számának növekedésében, megéri beruházásként, sőt, megtérülő beruházásként gondolni a töltőállomások telepítésére.

További kérdések, pontos kalkulációk érdekében kollégáink állnak rendelkezésükre.